Harlan Coben: Vér a véremből

Eredeti cím: Long Lost
Fordította: Illés Róbert
Jaffa Kiadó, 2011

"Párizs különleges hely. Sokan megénekelték már szépségét és csillogását, és nem túloztak. Minden egyes épület miniatűr építészeti csoda, valódi ünnep a szemnek. Párizs olyan, mint a gyönyörű nő, aki tudja magáról, hogy gyönyörű, élvezi is, hogy gyönyörű, ezért nem akar mindenáron annak látszani - meseszép, és ezzel tökéletesen tisztában van."

Myron Bolitar egy haldokló kapcsolatban él, amikor felhívja egy régi szeretője. Így kerül Párizsba, és így csöppen egy nyomozás kellős közepébe...

Terese Collins, a CNN volt üdvöskéje évekre eltűnt válása után, most pedig az exférje megölésével vádolják. Persze ezt nem mondanám el, ha ez lenne a lényeg...

Ahogy megérkezik Párizsba, Myron máris megismerkedik a helyi rendőrökkel. Később is gyakran találkoznak, mert valami mindig történik ami miatt a rendőrség ideges. Egyébként az egyik rendőr, Berleand, kifejezetten szimpatikus. Nem olyan habókos, mint amilyennek a francia rendőröket általában feltüntetik.

Van még egy szereplő, akit a szívembe zártam:

"Win annak idején a szobatársam volt a Duke kollégiumában, most pedig az üzlettársam és - Esperanza Diaz mellett - a legjobb barátom. A teljes neve III. Windsor Horne Lockwood, és pontosan úgy is néz ki: középen elválasztott hirtelenszőke haj; fehér bőr; előkelő arcvonások; a sok golfozástól V alakban lebarnult nyak; jéghideg kék szem. Méregdrága, élére vasalt, világosbarna nadrágot, rózsaszín és zöld mintás, kék Lilly Pulitzer sportkabátot viselt, mellényzsebébe pedig színben harmonizáló zsebkendőt tűzött, ami úgy dudorodott a szíve fölött, mintha egy bohóc spriccelős virága rejtőzne alatta."
Win fura figura. Megvan benne a pénzével járó sznobság és önbizalom, de vicces is. A kapcsolatai jól jönnek a nyomozás során, és meg tudja magát védeni ha kell.

A történet egy jó kis krimi, ami egy gyönyörű városban játszódik. Van benne szerelem, halál, Moszad, másik vallási fanatikus banda, 9/11, csűrés, csavarás. Nekem egy kicsit bonyolult is a sok szál, hogy ki kavart meg mikor, hol, kivel és mit.
Ettől nem lett rossz, sőt, legalább dolgozott az agyam :) Kb. a könyv háromnegyedénél megvolt a megoldás, bár még voltak hátra érdekességek. Ahhoz tartottam magam, amit Myron mondott:

"Ami pedig a "nem lehet igaz" mantrámat illeti, ismét a jó öreg Sherlock Holmes-axióma jutott eszembe: Ha kizárjuk a lehetetlent, ami marad, bármennyire is lehetetlen, az igazság."

Összességében tetszett ez a regény. Kikapcsolt, amikor arra volt szükségem. Nem lett a kedvencem, de a humora miatt valószínűleg újra fogom olvasni valamikor.

A könyvet köszönöm a Jaffa Kiadónak.

Janne Teller: Semmi

Eredeti cím: Intet
Fordította: Weyer Szilvia
Scolar Kiadó, 2011

"Ha nyolcvanéves korotokig éltek, akkor addigra már harminc évet végigaludtatok, jó kilenc évig jártatok iskolába és írtatok leckét, és majd' tizennégy évet töltöttetek munkával. Mivel már hat év elment a kisgyerekkorra és a játékra, s mivel még tizenkét évre lesz szükség ahhoz, hogy  takarítsatok, főzzetek és gyereket neveljetek, legfeljebb kilenc évetek marad arra, hogy éljetek is."

Pierre Anthon kiábrándult a világból. Úgy gondolja, nincsen semmi, amiért érdemes élni. Kimarad az iskolából, egész nap csak ül a szilvafán, és ennyi. Mert miért is tenne bármit, ha semminek sincs értelme? Szerintem téved...

Vegyük a fenti idézetet. Tizenhárom évesen Pierre Anthon nem tudhatja, hogy amit ő lenéz, az másnak a minden. Tanulni, gyereket nevelni, főzni. Ezt mind lehet szeretni, szívből, hivatásszerűen végezni. Önzőség lenne csak azért a pár évért végigcsinálni mindent, amit magunkra fordíthatunk. Az ember nem így működik...

A többi gyerek (P. A. osztálytársai) előbb dühösek lesznek, majd megpróbálják megmutatni a fiúnak, hogy igenis van Valami, nem a Semmi az úr. Elkezdik hát összehordani kincseiket a Fontos Dolgok Halmára. Az első pár holmi egész hétköznapi: lerágott fejű baba ami valamikor sokat jelentett, a kedvenc könyv, melynek minden sorát kívülről tudja a gazdája... De ez kezd kevés lenni, ezért megváltoznak a szabályok. Mindenkiről más mondja meg, mi a féltve őrzött Valamije. Innentől elszabadulnak az indulatok, igazán morbid kívánságok kerülnek elő...

Valahol azt olvastam erről a könyvről, hogy A Legyek Ura modern változata. Nem értek egyet. Az egy egészen más szituáció, más környezettel, más kiváltó okokkal, más befejezéssel. Ez a kis könyv érték. Mert elgondolkozol azon, mi az ami számít. Ami igazán fontos, amiért érdemes élni.

Válaszolj!

Mi az?

A könyvet köszönöm a Scolar Kiadónak.